homp főnév -ot, -ja (tájszó)
1. Halomba hányt föld, kavics v. kő. Hompokba rakják az út töltésére hordott kavicsot.
2. Fölvágott hant, fölhasított, kiásott gyepdarab.
hompol; hompos.
(forrás: arcanum.hu)
Az egyik első cikkemben már írtam a blog születése után a Hangos-dombról, az ottani magassági jegyről. Magyarországon a klasszikus térképészeti munkát két alapponttól szokták volt számítani. Mindkettő grániton, azaz, régi és nem mozgó helyszínen van: az egyik Nadap (Fe), a másik Mórágy (Ba) községben. Előbbi „őspont”, azaz, nagyon régen kijelölt és pontosan kimért hely, mely az Adriai-tenger szintjétől meghatározott távolságban és magasságban van.
Ezektől számítottan, az országhatárok és a Duna mentén létezik egy úgynevezett háromszögelési hálózat, amellyel a pontosabb helyi méréseket lehetett elvégezni még az analóg korban (https://mek.oszk.hu/02100/02185/html/864.html).
A pici és helyi mérésekhez pedig ott voltak a homposkövek, melyek egy-egy magasabb dombon (vagy magasított helyen) léteznek. Ezek a sokhelyütt megtalálható geodéziai jelek már el-elkopnak, analóg jelként a digitális világban szinte jelentőségüket vesztve (https://lechnerkozpont.hu/cikk/amihez-igazodunk-foldmeresi-alappontok-a-lechner-gondozasaban). Megrongálni vagy elmozdítani ezeket ugyanakkor még ma is tilos.
A mi kövünk
A szomszédban volt egy homposkő, s mivel a szomszéd telke adásvétel tárgyává vált, így a kő nem ment tovább, csak tulajdonost váltott. Meglepő módon – magánterületen van, amire nem találtam sokáig választ. A kő felújításakor kiderült, hogy a kövön a nagyvenyimi külterületi pacellázást (’70-es évek dereka) megelőző évszám van (1969)! Így került hát magánkézbe, s lett saját homposkövünk.
A geográfus cégünk is ide költözött, talán „szerencsét hoz” 😊 egy saját darabka a földtudományok történelméből. Bemutatom tehát őt, hadd ismerje meg ország-világ:
- pontszám: 45-1067
- állandósítás: kő
- pontvédő: vasbetonlap
- rendűség: IV. rendű főpont
- nyilvántartott állapot: rendben
- megye: Fejér
- település: Nagyvenyim
Ha mindent ki tudunk mérni, miért nincsen mondjuk pontos postacíme mindenkinek?
Kicsit erős témaváltásnak tűnik, de voltaképpen nem az. A világon a lakosok igen jelentős részének nincs postacíme, főleg a fejletlen országokban. E problémát felismerve egy ESRI nevű földrajzi informatikával foglalkozó cég pár éve kitalálta, hogy a Földön minden egyes 2×2 méteres négyzetnek három szóból álló nevet ad, azáltal nagyon pontos címjegyzék jön létre, mely akár külön nyelveken is működhet. Ezért remek választás egy fentihez hasonló, de jóval pontosabb és részletesebb koordináta-hálózatban értelmezni jelenünket. És ez már digitális, hiszen GIS-alapon működik, a műholdas hálózat és internet nélkül aligha működne. Van app, is jó móka geocaching közben is akár ilyen tulajdonságokkal is keresni.
A what3words helymeghatározó rendszer integrálva van az Esri ArcGIS platformjába, így a felhasználók pontos helyeket és egyedi háromszavas címeket konvertálhatnak, azaz, elérhetőbbé és pontosabbá teszik a geokódolást bárki számára, még földrajzosnak sem kell hozzá lenni!
A digitalizációnak köszönhetően így ma már minden kétszer kettes méternégyzet tehát egy önálló homposkő, csak nem mondjuk 45-1067, hanem egyszerűen magyarul csak ///tantermek.csiripel.őszies. 🙂
Ha kérsz egy kávét, keress meg! 😛
