Ma, december elsején adták hírül, hogy a törökbálintiak s elöljáróik személyesen a miniszterelnököt (szabadon értelmezve reá egykori szövetségese indián nevét átvéve: Pocak Durci (©Maksa Zoltán)) kérik egy beruházás leállítására.
Nos, a helyzet több szempontból is érdekes. Eszembe jutott róla szülővárosom utólag már persze vérciki története, melyben a Dunai Vasmű építői kérik Rákosi elvtársat, hogy a Vasművet s a várost a nagy Sztálinról (Naftalin) nevezze el. Mondjuk annak lett foganatja, s egy évtizedig valóban Sztálinvárosnak hívták a várost.
A mai helyzet persze más, de a minta hasonló. A nép kéri a jóságos (?), mindenható (?) uralkodót, hogy a nép képére formázza döntését. Amellett, hogy a kérés valószínűleg jogos, a helyzet kiábrándító.
A terület- és településfejlesztés lassú folyamat, s elméletbe szerves fejlődésnek kellene történnie. Egyrészt, ez nem történik meg, hiszen ad hoc döntések születnek átláthatatlan érdekek mentén (lásd. a BYD gyárának egy tollvonással való áthelyezését a naccságos fővezér által gyöngyösről Szegedre); másrészt sokkal kevésbé koncentráltan kellene történnie. Van egyrészről egy helyi fejlődési ív, melybe szerencsés esetben nem rondít bele egy „országos érdek” (é: ahogy akarod), másrészről van egy „többségi érdek elve”, mely alapján a valóban országos vagy nemzetközi érdekeket kell figyelembe venni. Ideális esetben ezeket kell közös nevezőre fogni, valahogy úgy, ahogy a kecske is jóllakik s a káposzta is éli tovább világát.
A fenti eset persze sajnos kortünet. A simán felülről „irányított” beruházások jórészt – mint már korábban is számtalanszor megírtam, jobbára fenntarthatatlanok, kivéve, ha tartós érdek körődik létükhöz. Aztán persze, hogy ki mikor milyen eszközzel tesz ezért vagy ellen, az már más lapra tartozik. Az egyes városvezetők – tisztelet a ritka kivételnek országszerte – persze maximum a saját ciklusukkal foglalkoznak, nulla hosszú távú stratégiai gondolkodás mentén. Nem is értik, miért, hogyan, miként lehetne egy-egy jól működő várost csinálni. A helyi intézkedések kapkodón zagyva mivolta (ötvözve tehát a döntéshozói inkompetenciával) és a társadalom apátiájával együtt persze meghozza a gyümölcsét. Ez a szánalmas szolgai könyörgés a mindenható döbrögi uraság felé, hogy legyen oly drága nem generációkra elcseszni egy település életét. De persze…
FORRÁSOK:
http://dunaujvarosmesel.hu/2019/10/28/a-vasmu-epitoi-kerik/
A KÉPEK FORRÁSAI:
