Elkezdtem szakdolgozatot írni, most, hogy végzős vagyok egy olyan szakirányú továbbképzésen, amit igazából a sajtqkac minőségemből fakadó érdekesség miatt kezdtem el. Ez a jogi szakokleveles gazdasági szakember képzés, az egyik véletlenül (szivatásból) államinak megmaradt egyetemen, az ELTÉ-n.
A képzés célja, hogy a gyakorló szakembereknek, akik csak vonyították a jogot eddig, valamelyest szemléletet formáljon. Nem leszünk jogászok, nem is ez a cél, csak, hogy ebbe az irányba is nyíljanak a perspektívák.
Szóval elkezdtem a szakdolgozatot írni… Elég saját témát találtam, a jog és az etika, mint két egymást nem fedő normarendszer kapcsolatrendszerének rendezését a terület- és településfejlesztéssel. Elég egyedi, de régóta eszi az agyamat, hogy mi lenne, ha minden valamilyen célra szánt forint, euró, hrivnya, lej arra fordítód(na), ami az eredeti szándék volt, sőt, az eredeti szándék is társadalmilag hasznos, gazdaságilag értelmes és neadj’isten még fenntartható is. Három napja megfordult bennem, hogy van-e az egésznek értelme.
Mert szembejött tegnapelőtt valami a sajtóban, ami egy kedd esti Közlönyben jelent meg. Természetesen arra a hazánkban nem létező háborús vészhelyzetre hivatkozva, ami alá bebújtatja a latorállam a rendeleti kormányzást. Nem mondom, a kalapos király is megnyalná mind a tíz ujját, ha nem halt volna meg jó majd kétszázötven éve. A rendeletben ugyanis minden megvan, amiről azt tanították nekünk az elmúlt szemeszterekben, hogy NE!
Visszaható jogszabály, mely elvileg nem megfeleltethető a jogállamnak, mert nem tudhattad, hogy mit kellett volna betartandó, az időgépet meg sajnos még nem találták fel. Jó, a hülyébb minisztériumok eddig is csináltak visszaható jogalkotást, de mára ez teljesen nyílt jogtiprássá vált. A bíróságokra (!) vonatkozóan pedig ír elő kötelezettséget perek megszüntetésére vonatkozóan, tehát lábbal tiporja a Montesquieu-i hatalmi hármasságot is. Pertilalom és jogvédelem tilalma, hurrá, pompázatos!
Persze, mondanunk sem kell, hogy persze egy olyan hadisarcról van szó, ami eleve törvénytelen. Egy formálisan „szolidaritási”-nak nevezett hozzájárulás, mellyel a szegény oligarchák vagyonának megmaradását segítjük elő. Merthogy ez ugye arról szól, hogy adok Neked feladatot és adok mellé forrást, ami oké, hogy nem elég, de adok. Aztán az eleve szükséges forrásnál nagyobb lóvét elveszek tőled, mert így nekem kevesebb szabad forrásom van. Na, remek!
Innentől – jegyezzük meg a dátumot: 2026.02.03. – fogva a jogállam nem létezik. Pont. Mehetünk a sóhivatalba a jogi ismereteinkkel.
Olvasd el:
