Egy politikai történelmi bűn margójára
A Duna mai újvárosi tetőzése okán születik meg az év utolsó bejegyzése.
Karácsonyra megvettem magamnak egy könyvet, egy ismerős kolléga írta, aki a győri egyetemen oktat. Kutatási területünk nagyjából fedi egymást, a következtetéseink is hasonlóan, csak a megközelítésünk más. A könyv a városokról illetve a városodáshoz kapcsolódó kitekintő folyamatokról szól, erősen ajánlom minden kezdőnek és szakembernek, aki a téma iránt érdeklődik.
A könyv kapcsán viszont, jelenleg kicsit arrébb lévén, a Duna/Tisza összefolyásnál elgondolkodtam a nem is csak hogy elcseszett, hanem a még el sem cseszett területfejlesztési folyamatokról, melyek azt hittem, pár évtized múlva fognak hiányozni. De nem, már most is hiányoznak.
A XIX. század nagy folyamszabályozásai kiszárították és rendszeres üzemszerű mezőgazdasági területté változtatták az Alföld jelentős részét. A másfél évszázaddal későbbi felpörgő klímaváltozással viszont senki nem számolt. Ma már gyakorlatilag kész forgatókönyvként kell számolnunk a Kiskunság és a Nagykunság elsivatagosodásával is. És nincs messze tőlünk sem térben, sem időben.
A mostani téli esők, melyek víztartalma nagyon hiányzott nyáron is, múlt nyáron meg végképp, már egyértelműen a mediterrán klíma jegyei. Téli esők, rekkenő száraz nyári hőség. Ez még nem is lenne akkora baj, ha át tudnánk állni mondjuk a mezőgazdaságban mediterrán termelésre. De a föld nem változik, vagy legalábbis, nem olyan gyorsan. A meglévő jobbára barna és fekete talajok nem változnak át hirtelen kilúgozott vöröses terra rossa-vá. Ezáltal a növények termelésére való tömeges átállás is szinte lehetetlen.
Arról járulékos kárként ne beszéljünk, hogy már nem csak a talajvizek vannak elszennyezve egy medencejellegű országban, hanem a rétegvizek is. Maradnának tehát a felszíni vizek, ahonnan erőt lehetne meríteni a mezőgazdaságnak – ezáltal az élelmiszertermelésnek.
Na itt jön a gond. Ugyanis Magyarországon a két legnagyobb folyón összesen egy nagyobb víztározó van (leánykori nevén Kiskörei-vt., alias Tisza-tó). A Dunán semmi. Van némi pufferhatása pl. a Gemenci erdőnek, de ezzel nagyjából az ország területén lévő kapacitás kifújt. Eközben az árvizek rendszere is megborult: a tavaszi hóolvadás és a májusi esőzések miatti zöldár helyett itt van nekünk a téli árhullám…
Mit kellene vajon ahhoz tenni, hogy miközben nyakló nélkül építjük a vízrabló-pazarló iparágakat (ld. Paksi atomerőmű II., akkumulátorgyárak, stb.), felismernénk azt, hogy a víz igenis érték. Magyarország felszíni vizeinek csak 3% ered a határok között, minden idefolyik, a vízmérlegünk mégis negatív. Hogy lehet ez? Úgy, hogy kérem: balfékek vagyunk. Nem lesz népszerű, amit mondok, de a Bős-nagymarosi beruházás nem hiba volt, hanem történelmi bűn. Miközben a Duna a felső és alsó szakaszán is erőművekkel, tározókkal van végigrakva, addig a középső, nálunk nem. Miért? Mert pár okos kitalálta, hogy ez miért rossz. Kár, hogy nem természettudományokat tanultak…
Hajózni nyáron nem lehet, áramot nem termelünk, a fejlesztésekhez nincs elég víz mert elfolyik. Miért is jó nekünk az, hogy nincsenek víztározóink??? Ezt miért nem építi már valamelyik oligarcha? Akkor nem fenékküszöböket kell építeni a Dunába, hanem stadionokat, vagy csak hívjuk annak énnekem igazából tökmindegy, csak kezdjünk már ezzel a helyzettel valamit! Ma legalább négy-öt fenékküszöb építésével lehetne valamennyire normalizálni az állapotokat, de valószínűleg már ez is kevés. Pazaroljuk az éltető vizet. Ennyike.
Közben visszanéztem pár korábbi választási programot, mindenféle pártokét. Persze a vízgazdálkodás egyikében sem (!) szerepel egy olyan országban ahol árvizeket aszályok követnek s viszont. Persze, Bős-Nagymaros óta mindenki patás ördög, aki erről józanul próbál beszélni. A dunai ár meg közben levonul, nyáron meg jön a mediterrán meleg. Tudom, nem nagy fenyegetés, de innentől csak olyanra vagyok hajlandó szavazni, aki legalább megértette és/vagy interiorizálta ezt a problémát. Mert ebbe a problémába már középtávon is csak beledögölni lehet.
AJÁNLOTT OLVASMÁNY:
Hardi Tamás: Urbanizáció és környezet; Libri, 2023. Budapest., p. 204.
https://www.lira.hu/hu/konyv/ismeretterjeszto-1/tarsadalomtudomany/urbanizacio-es-kornyezet
FOTÓ ©: Rózsa Mária, 2023. 12. 28.
