Sokadszor szaladok be abba a problémába, hogy a geográfia – lévén jelentőségét tekintve igen alulértékelt tudomány – és a hozzá tartozó szakmák teljes sötétségben vannak az emberek számára, sokszor még nem csak egyszeri Kukás Béla, hanem a magasan képzett személyek számára is. Geoizé, valamit csinál is. Mit is csinál?
Úgy vélem, ideje kicsit rendbe rakni, ki mit is csinál. J Ennek oka az is, hogy a földrajztudomány minden tudományággal képez határterületet, tehát igen szerteágazó. Lássuk tehát a rokonszakmákat, kit keressetek, ha valami gond van.
Leggyakrabban a geodétával kevernek össze. A geodéta feladata igen egyszerűen leírható: az a mérnök, aki a Föld felszínének mérésével foglalkozik. A geodéta munkája szakaszos, mozzanatos: mindig egy jelenlegi kiinduló állapotot rögzít és egy leendő állapotra utal. Mér, kimér, megy, kész. Alapvetően mérnöki tudomány, valóban méréseken alapul. Akkor keresd, ha telekkönyvi problémád van.
A geológus alapesetben a föld felszíne alatti ügyekkel foglalkozik, részben mérnöki tudomány, mely a Föld földtörténete alapján elemzi és számolja a rétegeket, amiből akár ásványkincseket kellene kinyernünk, vagy a statikai vizsgálatokat kell előzetesen végezni egy építkezéshez. Speciális esete a hidrogeológus, aki ugyanezt csinálja a vizekkel. Keresd akkor, ha valamilyen információra a felszín alól van szükséged.
A geoinformatikus a földrajzi információs rendszerek (FIR vagy angolosan GIS) alapján végez műveleteket, aminek eredményét ma már szinte mindenki használja, amikor útbaigazítást kér valamely alkalmazásától a telefonján. Esetleg utazást tervez vagy optimalizálja a szállítási útvonalakat a cégénél. Keresd akkor, ha valami egyedi térbeli problémád van.
Bár nem geoizé szó szerint, de a meteorológus is rokon szakma. Ő egy földrajzos bőrbe bújt matematikus, aki gyakorlatilag permanensen csak valószínűséget számol. Itt hosszú idősoros adatsorok alapján, a jelenlegi helyzeteknek megfelelő helyzetek valószínűségét. Mivel a Kárpát-medencében három éghajlati hatás keveredik egy hegységkoszorúban, ez igencsak nehéz, mert túl sok a változó és túl nagy a bizonytalanság a folyamatokban.
A geomorfológus a föld felszínalaktanával foglalkozik, amikor abban valami változás van, vagy áll be, ő tehát egy speciális szakértő voltaképp. akkor számíthatsz rá, ha mondjuk példának okáért egy bányavidéken laksz és mégis megcsúszik a házad.
A geofizikus komoly mérnöki tudományt művel: a fizikai jegyek és szabályok alapján a felszínről kutakodik a mélyben. Kikutatja a rétegek egymáshoz képesti helyzetét, esetleges sajátosságait, de ő az, aki értelmezi mondjuk a földrengések vagy akár a napviharok adatait is. Akkor van szükséged geofizikusra, ha mondjuk nem tudod, hogy a fúrt kutadban mi van és mi lehet.
A geokémikus jellemzően a Föld egyes részeinek, rétegeinek összetételét és és annak tulajdonságait vizsgálja. Tipikusan akkor lehet velük találkozni, amikor adott helyről származó talajokat kell vizsgálni vagy egyes szennyezéseket kell vizsgálni.
Az eddigi geoizé szakmák (geodéta, geológus, meteorológus, geomorfológus) egy dologban közösek: nem komplexek. Egy-egy szakterületet ölelnek fel és mindig valamilyen állapotot, pillanatot rögzítenek.
A geoizé szakmák királya viszont a geográfus. A geográfus ugyanis tereket, folyamatokat és hálózatokat lát, ráadásul időben változóan: a természeti, társadalmi és gazdasági jelenségeket a maga komplexitásában és összefüggéseiben.
Belőlünk viszont sokféle van, ezért vagyunk szakgeográfusok, attól függően, hogy kit mi érdekel. Én ugye terület- és településfejlesztő szakgeográfus vagyok, tehát én erre vagyok hivatott. Ezt egyes helyeken regionális elemzőnek is hívják, mivel a térbeli változásokat figyeljük (ha valaki épp ezt megfizeti): telephelyválasztást segítjük, megvalósíthatósági tanulmányt írunk, gazdaságfejlesztést segítjük, stb., stb. A tájvédő szakgeográfus vagy környezetföldrajzi szakember nyilván természet- és környezetvédelemmel foglalkozik. Aki turizmusra szakosodik, az nyilván a turisztikai folyamatokkal kapcsolatos dolgokkal foglalkozik. Ésatöbbi, ésatöbbi…
A geográfus képes irányítani a többi geoizé munkaügyi folyamatait, fordítva ez nem történhet meg, pont annál fogva, hogy a geográfus komplexitását más geoizé nem tudja felülírni. Cserébe a geográfus tudása nem feltétlenül olyan mély az egyes folyamatokban, tehát ott neki van szüksége más geoizék tevékenységére és szakértelmére.
Nagyjából ennyi.
NEM MESTERSÉGES, HANEM TERMÉSZETES INTELLIGENCIA ITT:
WWW.REEBA.HU
