Már utaltam rá, hogy korábban a fősulin mi mindent megtanultunk, ami a földrajznak bármilyen határterülete. Bár voltaképpen a geográfia minden másnak a határterülete. Így, tanultunk meteorológiát és klimatológiát is.
Az éghajlatváltozásban nem a változás a geográfiai probléma, hanem annak gyorsasága. Viszont, mivel a klíma gyakorlatilag a hosszú távú időjárási jelenségekből áll össze, így a klímaváltozást voltaképpen a sok időjárási anomália mutatja meg.
Persze, amióta gazdálkodom piciben, azóta jobban érdekel a kérdés, és elő kellett kotorni az agyam mélyéről az elméleti ismereteket az újak mellé, melyekkel már értékelni lehetett a változásokat, s amennyire lehetett. Ezekkel próbáltam is felkészülni – mikor kell öntözni, permetezni, stb.
Tudni kell, hogy hazánk időjárása elég kiszámíthatatlan, mivel három éghajlati hatás találkozik egy medencében. Ezt úgy lehet elképzelni, hogy egy mélytányérba háromféle levest merünk bele egyszerre három irányból, aztán lesz, ami lesz, az eredmény kavarog. Ezért igazából 2-4 napra lehet valamennyire számolni az időjárást, aki távolabbi előrejelzést ad, az festi magát. Ez jelen esetben annyit tesz, hogy az 1868 óta (a Meteorológiai Szolgálat alapítása óta) gyűjtött adatokra támaszkodva vuduznak valamilyen eredményt. Ezt a vudut a tévés „időjósok” tolmácsolják (Időjós = szakmailag képzetlen, ámde dekoratív bemondó) a tisztelt publikum felé.
A másik, hogy az internet korában érdemes elgondolkodni, hogy mely időjárási oldalnak hiszünk, és ennek alapján melyiket tudjuk szidni a pontatlanságért. Jelzem, hogy a legtöbb ilyen oldal nem saját adatokból dolgozik, tehát érdemes olyan oldalt figyelnünk, amely saját megfigyelőrendszerrel és adatbázissal dolgozik. Ezt Magyarországon a met.hu – mivel állami szervezet, ezért nem gondolom reklámnak, csak tényközlésnek ezen említést.
Vissza a kályhához! Szóval az elmúlt évtizedben visszaépítettem a meteorológiai-klimatológiai tudást a fejembe, kiegészítve némi mezőgazdasági ismeretekkel. Igen ám, de közben történt valami… Míg pár évvel ezelőttig igen nagy valószínűséggel meg tudtam mondani két egymást követő radarkép alapján, hogy mikor és mennyi eső érkezik, ma már erre nem vagyok képes. Az utóbbi 3-4 év arra világított rá, hogy a frontok másképpen mozognak, mint az megszokott. Másfelől jönnek az időjárási hatások, vagy más megoszlási rendszert követ a három éghajlati hatás. Kicsit kétségbe estem attól, hogy már egy napon belül sem tudom számítani, ami ránk vár. Pedig amikor az elméletet tanultuk, hajj, még mindig minden milyen világos volt!
Ha ez nem volna elég, El Niño időszak kezdődött idén. Ez nálunk száraz és forró hatásokra erősít rá, kíváncsi vagyok s egyben tartok tőle, sok jót ez nem jelent majd. Tegyük hozzá, a Föld egész jól megvolt emberiség nélkül is. Az emberiség önnön beképzeltségében elhitte, hogy mindent megtehet – s még ma is vannak szkeptikusok, akik nem gondolják, hogy a klímaváltozás hatással van az életünkre. Pedig igen. Nem tiszteltük Természet Anyácskát, elkezdődhetett hát a leszámolása velünk.
