Mindig érdekes volt számomra, nekem, vasútbolondnak, ahogyan az acélkerekek segítették a szállítást. Az ember régóta kísérletezik azzal, hogy könnyebbé tegye terheit és a szállítandó anyagait mindenfelé eljuttathassa.
Ezt már az Ókorban is hasonló módon próbálta meg: a diolkosi-út gyakorlatilag egy kötöttpályás közlekedési lehetőség volt a szárazföldön, csak éppen hajók számára. Ennek nyomai Görögországban ma is láthatóak, de sok más el-elmarad a történelmi távlatokban.
Ugyanakkor nem is olyan régen, a repülés fejlődésével kialakult egy új kísérleti jellegű tudomány: a légirégészet. Ez a levegőből próbálja meg feltárni a struktúrákat: elfeledett értékek helyét, egymáshoz viszonyított pozícióját, viszonyát. Ahogy a fű egy kicsit másképp nő, abból már következtetni lehet sok mindenre: főképp, hogy valami van a felszín alatt… Ez repülőgépekről történt már a XX. század hajnalán is, de ma már persze a sokkal pontosabb műholdas rendszerek is rendelkezésünkre állnak. Jelek lehetnek elszíneződések, dombok, de akár utcák iránya vagy a telekhatárok, sőt, a toponímiák, a helyi elnevezések is.
Kevesen tudják, Visy Zsolt professzor úr (nem mellesleg Dunaújvárosunk díszpolgára), Intercisa feltárója a hazai légirégészet egyik megkerülhetetlen alakja hazánkban, óriási tudással és tapasztalattal rendelkezik ezen a téren, munkáit érdemes olvasni. Az ő tanítványaként kezdett érdekelni ez a fajta tudományterület, ami a mai napig vissza-visszatér bennem egy fellángolás erejéig.
A Duna mentén meghatározható, hogy hol volt a régi Limes-út (nagyrészt amúgy a 6-os főút nyomvonalán), de ln valami közelebbit szerettem volna megnézni.
Szóval, elhatároztam a napokban, hogy egy régóta aktuális érdeklődésemet próbálom szobageográfusként műholdról vizsgálni, mégpedig a Pusztaszabolcs-Paks vasút eredeti nyomvonalát keresve. Kíváncsi voltam, vajon a városépítés kapcsán itt-ott arrébb rakott vasútvonal mégis merre futott. Érdekes módon a Rácalmás-Dunapentele és a Nagyvenyim-Mezőfalva szakasz egészen jól kivehető, mivel a vasút helyén ma az íveket is kiadó dűlőutak találhatóak.
A nem ilyen egyértelmű helyzet, ahol a kirajzolódó találgatás helyett más ismereteket kell találni, Nagyvenyim és a régi dunapentelei állomás közé eső terület, ott ugyanis a két nyomvonalvégez kapcsolódóan nem található meg egyértelmű folytatás. Nem árt tudni, hogy a vasút logikusan nem szereti az éles kanyarokat és a meredek lejtőket. A túl szűk íveken a kocsik kisiklanak, főleg, ha gyors a szerelvény, a túl meredeken pedig nem bírja a súlyt felhúzni a mozdony. Ezek amúgy első blikkre egészen érdekesek, a párszáz méteres ív és az 5cm/m emelkedő a határérték.
Noszóval, itt nincs sem út, sem más. A mai táblákon ment át valahol. Ilyenkor kell jobban kinagyítani a légifotót, a műholdképet… 🙂 És a részletekben látszik is valami megoldásféle, ha nem is teljesen pontosan kivehetően. A szántókon vékony elszíneződés vezet keresztbe helyenként, pont annyira láthatóan, hogy a szemünk és az agyunk már kiegészítse a maradékot. Az eredmény engem is meglepett, mivel a vasút egy rövid szakaszon a mai 62-es főút vonalán futott, majd Pálhalmát alighanem éppen elkerülve kanyarodott Nyugat felé. Alighanem a domborzat miatt tett kis kitérőt, majd bekötött az eredeti nyomvonal már „kitalált” szakaszába.
Persze ennél a példánál a helyzet viszonylag egyszerű, hiszen a vasútvonal ismérvei és a helytörténet alapján is kereshetőek információk. Ugyanakkor számos más, komolyabb régészeti feltárás komolyan igényli saját határtudománya, a légirégészet a segítségét. Amúgy a régi térképek is segíthetnek, ma már böngészhető a teljes történelmi térképállomány az Arcanum-on is, már akit érdekel.
OLVASS TÖBBET:
Diolkosz:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Diolkosz
https://en.wikipedia.org/wiki/Diolkos
Légirégészet:
https://hu.wikipedia.org/wiki/L%C3%A9gir%C3%A9g%C3%A9szet
Visy Zsolt:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Visy_Zsolt
Régi térképek a lakóhelyedről:
