Egy barátom meghívott a habilitációs védésére. Bár nekem nagyon messzinek tűnt lelkileg a téma, örömmel elfogadtam a meghívást, hiszen a barátságon túl e téma úgyis lépten-nyomon szembejön velem mostanság. És a gondolatkísérletemmel kiderül, hogy mégsem olyan távoli a téma, mint gondoltam.
Robotika volt, de oktatási vetületben: hogyan segíthetik a robotok az oktatást, s miképpen lesz ebből fejlődés az egyén szintjén. S bár nyilván nem a tanárt fogják a robotok helyettesíteni, érdekes volt azzal szembesülni, hogy hogyan lehet majd mondjuk a fizikaórán – ha még lesz olyan, mert van még tanár – a vektorok működését a robotok focizásával megmagyarázni.
Értem azt is, hogy autizmus spektrum zavarral élő gyermekek számára sokat segíthet a robotokkal történő kommunikáció, mivel belső félelem nélkül tekinthetnek a robotokra. Kilépve az oktatás szűk kereteiből, nyilván a szociális szférában szintén elterjedhetnének a robotok, főleg, ahol egyszerűbb idősápolási feladatokat is el tudnának látni.
A kérdés igazából Janus-arcú számomra. A dilemma a robotika térbeli elterjedésének etikai oldala az oktatásban. Mikrobi elsőként nyilván csak a fővárosi elitiskolákban jelenik meg, viszont ezzel nyilvánvalóan további erősödő hátrányba kerül majd mondjuk az apám világvége melletti kisfalujában élő tanuló. A geográfiai helyzet ebből fakadóan az, hogy ez ismét a térbeli és társadalmi szakadékok megnövekedésével fog járni, ha tetszik, ha nem.
Ennek okán tehát a robotika terjedése miatt a csengerújfalusi iskola még távolabb lesz a budai II. kerületi iskolától – a tér relatív távolsága megnövekszik és a felnövekvő generációk társadalmi helyzete is szélsőségesebb lesz. Ezt pedig egy épeszű területfejlesztő szakember sem akarja.
Igazából ugyanaz történik majd, mint amikor a gyarmati uralmak végén a gyarmattartók – miután néhány évtizeden-évszázadon át kirabolták az adott gyarmatot, szétzilálva annak társadalmi-gazdasági hátterét – kivonták az államigazgatást szervező hivatalnokokat e területekről, s ennek nyomán a végeken sokhelyütt úrrá lett a káosz, akár a mai napig tartó polgárháborús helyzetet okozva. Tehát a gond a robotika elérhetősége (hogy ne mondjam: térbeli penetrációja) lesz, ami viszont nemes egyszerűséggel financiális kérdés.
De persze lenne Mikrobinak jó oldala is. Csak épp másutt. Eljátszottam gondolati síkon azzal, hogy mondjuk egyes hivatalnokokat (pl. jegyzőket, ellenőröket, stb.) is robotok helyettesítettek… Mert igazából helyettesíthetnének! Mondhatom, mókás abba belegondolni, hogy nem kell várni az ügyintézésre, mert nincs aktatologatás. Sosincs szemhúzogató hivatali rosszindulat vagy pofára menő, esetleg megrendelésre írt tartalmú értékelés vagy vizsgálat (ld. „Elnézést, Virág elvtárs, ez az ítélet!”). Ha az input egyértelmű, a robot jól és pártatlanul elvégzi a feladatot. Nincs figyelembe nem vett (figyelembe venni nem akart…) körülmény; és nincs államigazgatási határidő sem, mert minden szinte azonnal kész van. Nincs nyávogás a munkateher miatt sem, csak legfeljebb ki kell várni Mikrobi beosztásában a sorunkat. Cserébe a haszontalanná vált hivatalnok kereshetne mondjuk új elfoglaltságot. A csüngős kukásokból például úgyis mindig hiány van…
Nagyon vicces volna az is, ha egyes választott tisztségviselőket robotok helyettesítenének. Nem lenne politikai korrupció és nepotizmus azokon a szinteken, ahol valamely robot közül kellene választani. Nem lehetne megkenni-megvesztegetni egy robotot, maximum túlárammal… 😀 Megfenyegetni meg nem volna értelme. További előny, hogy a robotnak nincsenek rokonai, eltartottjai, személyes igényei. Nem jár hivatali autóval. Higgadtul mérlegel és dönt, az emberi hiba, az érdek mentén részrehajlás vagy bármilyen külső körülmény általi befolyásolás kizárva. Az oktatással ellentétben itt nem jelenik meg területpolitikai fejlesztési kockázat. Nem nő, sőt, csökken a különbség a régiók fejlettsége között, hiszen egyes félhülye politikusokkal ellentétben a robotok tudnak térben és időben együttműködni egymással, valamint közös célokat követni. Így a feleslegessé vált politikusok is dolgozhatnának valamit a változatosság kedvéért.
Ej, milyen flottul is menne minden! Ha ez a szép új világ, akkor válasszunk hát robotokat izibe’, hisz ez az igazi robotikai célterület!
