Megosztó eset és folyamatai a városok térkezelésében
Ígérem, utoljára… A városi qtyások ellensége a toklászos terület, a gizsgutyák számára érthető szempontok miatt, ki szeret állatorvost fizetni ezért egyfolytában. A közterület-használat ugyanakkor komplexebb kérdés. Ha és amennyiben nem kaszálok egy városi területet mondjuk áprilistól júliusig, akkor a terület – engedelmeskedve a természet kívánalmainak – rendesen befüvesedik, de nem a „szépzőődgyep” (á lá ©Poldi bácsi) lesz, hanem mindenféle lágyszárú társulása. Ez így van rendjén. ha tarlóra nyírom rendszeresen (állampolgári elvárás, kifejezetten a fenti problémakör miatt), akkor egyrészt május után úgy kiszárad, mint a fene, másrészt pedig jön a parlagfű, amiről már írtam korábban is. A parlagfűre meg ugye sokan allergiások, ami megint érthető probléma és megint orvoshoz vezet, csak épp már emberorvoshoz.
Idén ugyanakkor gondoltam, bizonyítom állításomat, mégpedig képes dokumentációval. Egy terület kis részét egyszeri extra alkalommal megnyírtam a kertben a jelzett időpontban, és láss csodát: tele lett parlagfűvel. A nem nyírt kontrollterületen, egy méterrel arrébb: semmi. Azt is írtam már, ha a parlagfűnek nincs élettere nem nő ki. A pollen akár 5-6 évig is vár türelmesen, tehát a parlagfű irtásához legalább ennyit nem kaszálással kellene letölteni késő tavasztól…
Namármost, a következő provokatív kéréseim lennének a dokumentáció alapján:
- Normális elvárás-e, hogy kiégetett füves területen azt várjuk, hogy ne legyen parlagfű?
- Normális elvárás-e, hogy azt várjuk, hogy egy városban minden zöldterület gyep legyen, de ne legyen természetes magasságú zöldfelület (max 40 cm), és ne is száradjon ki?
- Normális elvárás-e, hogy a városi qtyatartás elszaporodása miatt („a városi kutyák a meg nem született gyerekek” © Puzsér R.) egy adott város teljes gyepterületét kaszálni kell?
- Normális elvárás-e, hogy a kutyák és gazdáik minden városi zöldterületet sajátjukként használnak, azt is, ami nem qtyafuttató? Póráz nélkül, persze…
- Normális elvárás-e, hogy nincsen egy városban párszáz méternyi rágyaloglással elérhető kutyafuttató, s hogy ezek használata nem kötelező, hanem alternatív?
- Normális elvárás-e, hogy a tarra nyírt és kiégett gyepfelületen megjelenő parlagfű miatt emberek ezrei szenvednek, vesznek gyógyszereket, stb., stb. (Azt meg sem merem kérdezni, hogy a parlagfű-allergiás, kaszálásért hörgő kutyatartók venn-metszetével mi van…)
Cseh példa aktuálisan
Brnoban és Olomoucban (ízlés szerint: Brünnben, Alamócon) jártam a hétvégén. Ott miért nem láttam parlagfüvet ÉS (feleslegesen általános) kutyatartást? Egyrészt, mert eleve feltűnően sok a gyerek, a gyerekes család a közterületeken és a család mellett nem látni kutyát (tényleg…). Másrészt, az elvétve sétáltatott kutyák a futtatókig pórázon haladnak. A közterületet pedig funkcionálisan és igazságosan felosztják annak lehetséges használói között: láttunk külön pihenőövezetet, városi rózsakertet, jógára kijelölt parkot, stb. egyaránt. Miért? Mert a közterületet a) nem utalja le egyetlen hangos csoport, b) az tematikusan van hasznosítva. Nem is láttunk parlagfüvet, egy szálat sem…
Nem a kutyák ellen vagyok, csak a folyamatokat végig lehet gondolni. Végig is kéne.
