Mi, földrajzosok, mint már írtam, kicsit másképp látjuk a világot: tereket és pontokat, folyamatokat és hálózatokat látunk a szemünkkel. Már elcsépelt, hogy az emberi tevékenység alapvetően megváltoztatja a természeti környezetet, de ez eredményezhet nem várt pozitív hatásokat is. Erre példa ez a bejegyzés.
„Januárban kezdődik a Hankook gyár építése” – adta hírül a 24.hu még 2005. november 16-án. A gyár annak rendje s módja szerint megépült, 2007. év nyara óta, idén 15 éve működik, s ugyan most épp az önkormányzatoktól elrabolt helyi iparűzési adókról szólnak a hírek, de a gyár üzemel.
A gyár első ütemének építésekor egy furcsa jelenségre lettem figyelmes, mely az építés egyik mellékhatásaként mára elhozott egy olyan természeti fejlődést, mely a gyár nélkül nem jött volna létre.
A Mezőföld, melyen a gyár elhelyezkedik, dombos-lankás terület, kisebb-nagyobb völgyek szabdalják több korábbi kisebb törésvonal mentén – ezek fő iránya ÉNy-DK. Erre merőlegesen (DNy-ÉK) is van törésvonalrendszer, így az mondhatnánk, hogy itt a természet „felvagdosta” négyzetekre a tájat, mely a térképet nézve oly egyértelmű, hogy egy laikus számára is könnyedén feltűnik. Ennek érdekes bizonyítéka a falvak közti összekötő utak rendszere, mely nyilván úgy jött létre, hogy a védett völgyeket preferálta. Amelyik út nem ehhez igazodik, az bizony újabb építésű – ilyen például a 62-es főút vagy a Káloz-Dég összekötő út.
Nem túl szerencsésen, de a gyár itt egy szántóterületre került, melynek szomszédságában folytatódott a mezőgazdasági termelés.
No szóval, egy gyár építése nyilván szükségszerűen sík területet kíván, tehát szükség volt egy jókora vízszintes földterületre. Ezt az építési szintet ugye vagy feltöltéssel, vagy ásással lehet elérni, de logikusan jobb a feltöltés, mivel a víznek van az a fránya tulajdonsága, hogy a mélyebb területek felé tör. Szóval, a területet feltöltötték. Igen ám, de a gyárterület ÉNy-i sarka egy szárazvölgyet (aszóvölgyet) érintett, melyben, ha volt is némi vízmozgás, az sem a felszínen volt – ott csak gyülekezett egy patak vize, mely a 6-os főútnál bukkant ki a felszínre.
A lejtési viszonyok a gyár fizikai súlya miatt a feltöltéssel megváltoztak, az alsó rétegek tömörebbek lettek, így a gyárterület északi végénél előbb csak megállt az a víz, amely korábban a felszín alatt még csak gyülekezett, hogy pár száz méterrel később patakká váljon. Ezért az építkezés után a vetés többször is kiázott, a traktor sem igen tudott az ingoványosabb területre menni, így hamar feladták ezt a területet, két foltban is: műveletlenül hagyták a gyár építése után pár évvel.
A természet csodája, hogy pár éve, mikor már a terület huzamosabban nyugalomban volt, kis vízkedvelő (hidrofil) élővilág kezdett megjelenni rajta – elsőként füves társulások, majd sás- és nádfélék. Mivel alapvetően a löszben nem szokott a víz a felszínen maradni (ezért nincsenek természetes tavak a környéken), így a gyár melletti területen Természet Anyácska pici mocsaras élővilágot hozott létre, azaz voltaképpen valamennyire „öngyógyította” magát az emberi beavatkozástól, az emberi beavatkozás következtében. Ezt hívják a földrajzban másodlagos emberi hatásnak.
A google felvételén amúgy szépen látszik az is, hogy azóta hol halmozódott fel víz a talajban s lett nedvesebb ennek következtében az éltető föld – ez talán részben kárpótolhatta az érintett gazdát a kiesett területért.
Az út mellett szinte észrevétlenül maradó területen a magas növényzet és a nedves környezet egyaránt jelent búvóhelyet, talán táplálékot az állatoknak, melyek amúgy jobbára már megtanultak az ember szomszédságában élni. Természetvédelmi értéke a területnek ugyan még nem sok van, de érdekes lehet a területi további fejlődése.
Van egy másik szép példa is a másodlagos, emberi hatásra kialakuló természetre a városban… Elmeséljem? 🙂
Források:
https://24.hu/fn/gazdasag/2005/11/16/januarban_kezdodik_hankook_gyar/
https://www.hankooktire.com/hu/about-hankook-tire/company/hankook-tire-magyarorszag-kft.html
Térképek: a www.google.com nyomán
